A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2017 óta évente megrendezi Innovációs Napját, melynek célja, hogy demonstrálja a jelenlegi ipari együttműködéseket és, felkeltse a jövőbeni egyetemi partnerek érdeklődését a BME-vel közös együttműködési lehetőségekre. Az egyetem tavaly a legtöbb pályázatot nyerte el az európai kutatás és innováció támogatására kiírt uniós keretprogramból, a Horizon 2020-ból, az elnyert támogatási összeget tekintve pedig a második legsikeresebb volt. Hogy milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani ezt az eredményt és tovább növelni az intézményben rejlő innovációs potenciált, arról a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatóját, Joó Attilát, és a FIEK vezető európai pályázati tanácsadóját, Schenk Borbálát kérdezte a Portfolio.
Nemzetközi szakmai programot szervez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a Balatonfüredi Tudáscentrumba. A június 17-i eseményen Kompetenciavásárt tartanak azzal a céllal, hogy nemzetközi megjelenési és kapcsolatépítési lehetőséget biztosítsanak kezdő és tapasztaltabb kutatócsoportok, magyar és külföldi cégek és az akadémiai szereplők részére, valamint segítsék a tudományos együttműködéseket, illetve a Horizon Europe kutatási pályázatokban való sikeres részvételt.
A svájci államtanács úgy döntött, hogy leállítják az EU-val évek óta tárgyalt intézményközi megállapodás véglegesítését, mert az EU nem engedi azt felpuhítani, svájci belpolitikai okok miatt viszont az asztalon heverő szöveg nem fogadható el – gyakorlatilag ezt a nagy horderejű döntést jelentette be szerdán Guy Parmelin svájci elnök (fenti képünkön balra). Ezzel egy 7 éve zajló tárgyalási folyamat vált eredménytelenné, amely mintegy 120 kétoldalú EU-Svájc megállapodást váltott volna fel aktualizált formában. Az új nagy keretmegállapodás elmaradása azonnali kedvezőtlen következményeket jelent számos gazdasági területen, így például az orvosi eszközök kereskedelmében, és az árampiaci, illetve kutatás-fejlesztési együttműködésben. Néhány éves távon pedig a gépgyártás terén is jelentős versenyképességi problémákhoz vezethet, így az EU-ra ráutalt, erősen exportfüggő Svájc gazdasági modelljét is negatívan érinti a friss döntés. Nem véletlen, hogy számos kutató vészharangot kongatott, hogy egy kiszámíthatóságot biztosító keretmegállapodás nélkül sok hátránya lehet a friss döntésnek.
Összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramból, és az a cél, hogy ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból – jelezte az EU új keretprogramjának indulásáról rendezett hétfői online konferencia nyitásaként Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Szabó István is azt hangsúlyozta, hogy minél több forrást el kell és el is lehet hozni a közvetlen brüsszeli kiírású forrásokból, amelyekhez az itthoni KFI-rendszer igyekszik minden jellegű támogatást megadni. A több mint 500 regisztrált előtt a területért felelős uniós biztos, Maria Gabriel arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt a pályázatokban, amelyek közül az elsőket néhány héten belül kiírják, és segítsenek az EU nagy kihívásainak legyőzésében. Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója arra irányította rá a figyelmet, hogy az EIT milyen hatalmas innovációs hálózatot irányít és néhány új tervet is jelzett ennek bővítésére.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
